Az egyesület története 1968-ra nyúlik vissza, február 20-án 50 taggal alakult meg az MKE Győr-Sopron megyei Szervezete, amely a források szerint 1975-ig működött.[1]

1978. november 14-én alakult újjá a megyei szervezet, elnöknek dr. Hiller Istvánt választották. A szervezet egyik legfőbb célkitűzése a tagság bővítése volt, valamint az hogy a különböző típusú könyvtárak könyvtárosai egy közösséget alkossanak.

A szervezet a tagság számára rendszeresen továbbképzéseket rendezett, melyeken a könyvtárügy aktuális kérdéseit járták körül. Különböző típusú, korszerűen berendezett könyvtárakba tapasztalatszerző látogatásokat szervezett. Támogatta az évente megrendezett könyvtáros vándorgyűlésen való részvételt a tagság számára.[2]

1981-ben már alapszabályt módosított a szervezet az MKE és a Művelődési Minisztérium ajánlásának megfelelően, a korábban három évre megválasztott vezetőség mandátumát négy évre módosították, ennek következtében a tagság jóváhagyta, hogy az addig működő vezetőség további 1 évig szervezze az egyesületi életet. [3]

A következő ciklustól 1982-től már 4 évre választották meg a vezetőséget. Elnöke Mezei György lett, titkárként Mészáros Józsefné járt el.

A mandátumot szerzett vezetőség egyik legfontosabb feladata volt az 1983-ban Győrött megrendezésre került XV. vándorgyűlés megszervezése. A rendezvényt augusztus 25. és 27. között tartották meg, témája “A könyvtár és olvasója” volt. A legtöbb előadás a könyvtár szerepét elemezte az olvasóvá nevelés szempontjából. A megszokott tanulmányi kirándulások lehetőséget nyújtottak a megye nevezetes helyeinek felkeresésére (Pannonhalma, Sopron, Mosonmagyaróvár – Szigetköz) és több mint 300 főnek lehetősége volt Pozsonyba látogatni, ahol a Szlovák Könyvtáros Egyesület vezetésével az ottani könyvtárak munkájába is betekinthettek. A vándorgyűlésen került sor hivatalosan Erfurt könyvtárával (WAB Erfurt) való kapcsolatfelvételre, az akkori igazgató Ilse Behnert asszony személyesen is részt vett a programon.[4]

A rendezvény szakirodalmi összefoglalója elismerő szavakkal méltatta a szervezők munkáját, a következő, szegedi vándorgyűlésen a szervezőmunkájáért Mészáros Antal kapott elismerést.[5]

A szervezet célkitűzéseinek megfelelően több tartalmas továbbképzésre került sor, lehetőséget kaptak a könyvtári szakfolyóiratok a bemutatkozásra, a könyvtárosok feladatairól többször hallgathattak előadásokat a tagok. A kirándulások pedig lehetőséget adtak a szakmai tapasztalatok megvitatására, mind megyén belül és azon kívül is.

Az egyesület vezetősége minden évben kiadott egy összefoglalót az aktuális év eseményeiről, a tagság így nemcsak a ciklusok végén kapott tájékoztatást, hanem minden évben informálódhatott az egyesületi életről.

A megyei könyvtáros szervezet jó kapcsolatot ápolt a Magyar Népművelők Egyesülete megyei szervezetével, közös továbbképző előadások és közös programok szervezésével.

Kiemelt szerepe volt a nemzetközi kapcsolatoknak a szervezet életében, az 1980-as években Győr város testvérvárosi kapcsolatait is kihasználva fogadták az erfurti és a kuopiói Városi Könyvtárak dolgozóit, illetve a győri Városi Könyvtár munkatársainak is lehetősége volt viszontlátogatásokon részt venni. A megye kapcsolatainak révén sikerült Burgenlad tartomány könyvtárosaival is széleskörű együttműködést kialakítani, több tanulmányutat is lebonyolítottak ennek keretében. Az egyesület képviseletében Mezei György elnök vehetett részt az Osztrák Könyvtáros Napokon.

A Győr-Sopron megyei szervezet elnöksége már 1986-ban felvettette az országos elnökség felé a szervezeti struktúra megváltoztatását, értve ezalatt, hogy a megyei szervezetek önálló egyesületként működhessenek, országos szinten pedig egy csúcsszervezet „Magyar Könyvtári Szövetség” hangolná össze az egyesületek munkáját.[6]

A szervezet érdekvédelmi tevékenysége az 1980-as évek első felében a beszámoló szerint „sikertelen”. A vezetőség feladatának tekintette szorgalmazni az Országos Elnökség és a Közalkalmazotti Szakszervezet útján, hogy a 40 órás munkahetet a könyvtárakban is vezessék be. A másik fontos kérdés, amelyben szerettek volna eredményesen közbenjárni az a könyvtárosi bérrendezés lett volna.

Az 1986 novemberében új vezetőséget választott a megyei szervezet, a tagság az előző elnöknek Mezei Györgynek újból bizalmat szavazott, a vezetőségi tagok közül is csak két személyi csere történt.

Néhány szót a tagok számáról. Az 1978-ban újjáalakuló szervezet 50 taggal indult, 1980-ra már 130 tagot számolt. A '80-as évek közepére már 200 feletti volt a taglétszám, ami az évtized végére 149-re apadt, még ezzel a létszámmal is vezető helyet foglalt el a megyei szervezetek között. A mindenkori vezetőség jelentős energiákat fordított arra, hogy a tagságot megtartsa sőt létszámát növelje. A tagok anyagi támogatása mellett a megye és Győr városa is támogatta a szervezet munkáját, ezen támogatásokat elsősorban a nemzetközi kapcsolatok finanszírozására fordította a vezetőség, és 1986-ban a leköszönő elnökség számára Liszt Ferenc emlékérmet adott ki a megyei támogatásból.

A '80-as évek második felében sikerült a korábban elindult nemzetközi kapcsolatokat továbbfejleszteni, Sindelfingen városa testvérvárosi szerződést kötött Győr városával, ennek köszönhetően járt itt a Városi Könyvtár igazgatója. Szorosabb kapcsolat alakult ki az osztrák könyvtárosokkal, Burgenlandban többször tettek a kollégák szakmai kirándulást a magyar lakta településeken, illetve fogadták a burgenlandi könyvtárosokat a megyében. Az Osztrák Könyvtáros Egyesület kétévenként megrendezett konferenciáján is képviseltette magát a szervezet. Meg kell említeni azt is, hogy az Alpok-Adria munkaközösség kulturális és könyvtári szervezetének munkájába a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár is bekapcsolódhatott. A Burgenlandi Könyvtárosok Tartományi Szövetsége révén gyarapodhatott a soproni német nemzetiségi báziskönyvtár állománya is. 1990-ben az „Írás-olvasás Nemzetközi Éve” kapcsán közös rendezvényt tartottak Mattersburgban és Mosonmagyaróvárott.[7]

A Győr-Sopron megyei szervezet már a '80-as években többször felvetette, hogy az MKE szervezetének működését felül kellene vizsgálni. Az 1987 novemberében megalakult alapszabályt módosító adhoc bizottságban Mezei György képviselte a szervezetet. Az új alapszabály azonban Mezei György elképzeléseit nem támogatta, viszont a megyei szervezeteket „származtatott jogi személyként” ismerte el, a szervezetek így már önállóan gazdálkodhattak.

1989-ben kissé átalakult a szakmai továbbképzések formája, klubszerűen működött a Városi Könyvtárban, így több érdekes témát jártak körül a könyvtárosok.

Az 1990. december 4-én tartott közgyűlés mérföldkővé vált a megyei könyvtáros szervezet életében. A közgyűlés elfogadta a leköszönő elnökség beszámolóját, de ezúttal nem új vezetőséget választott, hanem egy új egyesületet alapított, és létrejött a jelenleg is működő Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete (KKKE). Az egyesület létrehozását az új egyesületi törvény tette lehetővé, a megyei bíróság 60.670/1990. szám alatt vette nyilvántartásba.

A KKKE az alapszabályban az alábbi célokat fogalmazta meg:

- „részt vegyen a helyi és országos könyvtári politika alakításában, az erre vonatkozó döntések előkészítésében és végrehajtásában,

- bővítse tagjainak szakmai és általános ismereteit,

- erősítse a tagok hivatástudatát,

- képviselje és védje a könyvtárosok és könyvtárak érdekeit a helyi önkormányzati szerveknél és az országos szintű szerveknél,

- kapcsolatokat építsen ki és ápoljon Győr-Moson-Sopron megye, a városok és községek testvérmegyei, testvérvárosi és községi hasonló jellegű intézményeivel.”[8]

A célok megvalósítása érdekében előadásokat, rendezvényeket, szakmai tanfolyamokat szervez, illetve időszakos jelleggel vállalkozási tevékenységet is folytathat – társasutazások szervezése, kiadói tevékenység, önköltséges tanfolyam rendezése keretében. Az alapszabály nemcsak természetes személyek tagságát tette lehetővé, hanem testületi tagként intézmények is részt vehetnek az egyesület munkájában. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, két közgyűlés között az egyesület képviseleti szerve az elnökség, amely 6 főből áll – egyik tagja az elnök, az elnökséget a legfőbb szerv 4 évre választja. Az elnökség és az egyesület munkáját az ellenőrző bizottság ellenőrzi, a bizottság 2 főből áll (1998-tól 3 fő), szintén 4 évre választják.

A megalakult egyesület viszonya az MKE-vel ekkor még bizonytalan volt, először „társult egyesületként” dolgozott együtt a két társadalmi szervezet, 40 %-os tagdíjhányad befizetése mellett a KKKE tagjai egyidejűleg az MKE tagjai lettek azonos jogokkal és kötelezettségekkel. [9]

2006 decemberében együttműködési megállapodás született az MKE és a KKKE között, amely 2007. január 1-jétől hatályos. A megállapodás értelmében azon KKKE tagoknak, akik az MKE tagjai is szeretnének lenni nem kell külön regisztráltatni magukat az MKE valamely szervezetébe, hanem az MKE-tagdíj befizetésével tagjai lesznek a Magyar Könyvtárosok Egyesületének.[10]

A Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete elnöke Mezei György lett, a titkári feladatokat dr. Szabó Imréné látta el. Az első év egy része adminisztratív teendők ellátásával telt el, melyek az egyesület működéséhez szükségesek voltak, a működést a tagdíjak mellett pályázatokon elnyert támogatások is biztosították. Az egyesület képviseletet kapott a „Győr Kultúrájáért Alapítvány” kuratóriumában, elismerve ezzel szakmai súlyát. A szervezet helyi könyvtárügyben is jelentős szerepet vállalt, tovább folytatta jogelődje hagyományait, tanulmányutakat szervezett, így a könyvtárosok eljuthattak a linzi Egyetemi és a Városi Könyvtárba, a Bajor Állami Könyvtárba (Münchenbe), Salzburgba a Városi és az Egyetemi Könyvtárba.

Nagycenken az MKE anyagi támogatásával Széchenyi-emlékünnepséget rendeztek, melyen burgenlandi könyvtárosok is részt vettek. Az MKE támogatásával valósulhatott meg a határon túli (dunaszerdahelyi) kollégák egy hetes megyei tanulmányútja, melynek célja a helyismereti feldolgozó munka tanulmányozása volt.

Az első ciklus nagy kihívása az 1993. augusztus 11. és 14. között megrendezett XXV. vándorgyűlés megrendezése volt Győrött, a téma: „Művészetek és a könyvtár”.

Az év második felében, októberben ismét nagyobb rendezvény megszervezésében vett részt az egyesület a megyei könyvtárral közösen, az Alpok-Adria Munkaközösség Kulturális Bizottsága megbízásából a munkaközösség területén működő könyvtárak konferenciáját Győrben bonyolították le. A konferencia jelentősége abban állt, hogy a régió könyvtárosai először találkoztak ebben a formában a rendszerváltás után.

Az egyesület alapító tagja lett a Regio Triagonalis (Hármas Határ) Egyesületnek, melynek célja, hogy a hármas határ térségének – Ausztria (Burgenland), Szlovákia (Pozsony), Magyarország (Győr-Moson-Sopron) – idegenforgalmi, gazdasági és kulturális tevékenységét összehangolja. Európai tanulmányutak során járt az egyesület Kufsteinben és meglátogatta az innsbrucki Egyetemi Könyvtárat, Szlovákiában Dunaszerdahely, Somorja könyvtáraiban tettek látogatást. Győrben fogadták a stájer könyvtárosok mellett a linzi közművelődési könyvtárosokat is. Több külföldi konferencián vettek részt az egyesület tagjai, jártak a kollégák Bregenz-Lochauban, Manchesterben, Bécsben, Grazban.[11]

1993-ban Mészáros Antal kezdeményezésére jött létre „Magyar Könyvtárügyért” Alapítvány, melynek alapítói között volt a KKKE is. Az alapítók az alábbi célok megvalósításáért hozták létre az alapítványt: „Az alapítvány célja, hogy a magyar könyvtárügy fejlesztését, továbbfejlődését szolgáló bármilyen tevékenységet, a könyvtárosok és könyvtárak, s ezen keresztül a könyvtárhasználók, az olvasók érdekeinek kielégítését elősegítő közérdekű kezdeményezést támogasson. Ezen belül fontos feladata, hogy anyagi és erkölcsi támogatást nyújtson az évente megszervezendő vándorgyűlésekhez, az elnökség, valamint a területi és szakmai szervezetek rendszeres vagy alkalmi továbbképzéseihez, regionális vagy más nagyobb területet (pl. több megyét, szakterületet érintő, érdeklő) továbbképzésekhez, más hazai és nemzetközi rendezvények, tapasztalatcserék, tanulmányutak megszervezéséhez vagy azokon való résztvételhez. Ezzel segíteni kívánja, hogy az eddigi magas színvonalat továbbra is tartani illetve fokozni lehessen.”[12] Sajnos az alapítvány a kezdetei sikeres működése után nem volt képes a hozzá fűzött reményeket beváltani, a 2000-es években tevékenységet alig fejtett ki és 2008 decemberében a bíróság megszüntette.

A KKKE tagsága az 1990-es években 100-135 egyéni tagot és 4-5 testületi tagot számlált, ezzel a nagyobb taglétszámú szervezetek közé tartozott. 1994. év végén tisztújításra került sor, az egyesület elnöke Mezei György maradt és a titkári teendők ellátásával ismét dr. Szabó Imrénét bízta meg a közgyűlés, a vezetőségi tagok egy része kicserélődött, fiatalítás történt.

Az 1994 és 1998. közötti időszak szakmai továbbképzésein a könyvtárügy aktuális témáiról hallgathattak meg a tagok érdekes előadásokat. A jogszabályi változásoknak köszönhetően több jogi téma került elő: az adatvédelmi törvény, minisztériumi elképzelések a könyvtárakkal kapcsolatban, könyvtárakat és könyvtárosokat érintő változások, könyvtári törvény tervezete. Másrészt az információs társadalom térnyerése kapcsán tartottak előadásokat telekuckó, teleház program, kommunikáció és viselkedéskultúra, menedzsment és marketing, információs társadalom és a könyvtárak feladatai témákban. Sor került a szlovákiai magyar kollégákkal közös továbbképzésekre is, ahol szó volt az olvasótáborok szerepéről és a 10-14 éves gyermekek irodalmi érdeklődéséről, egy másik alkalommal, pedig a könyvtár és könyvtáros szerepeinek változásáról és finanszírozási lehetőségekről.

Kiemelkedő rendezvénye az egyesületnek az 1996 márciusában megrendezett osztrák tartományi és magyarországi megyei könyvtárak igazgatóinak találkozója volt, ahol az osztrák könyvtárak bemutatkozása mellett, tájékoztató hangzott el a megyei könyvtárak akkori helyzetéről, illetve szerzői jogi kérdésekről és az európai uniós jogharmonizációról.

Tapasztalatcsere kirándulásokon megye könyvtárosai Grazban a tartományi, Mariborban az egyetemi, Muraszombaton a városi könyvtárat tekintették meg, Erdélyben Marosvásárhely, Nagyenyed, Kolozsvár könyvtáraiban tettek látogatást, Dél-Tirolban az MKE Vas megyei szervezetével közös úton jártak.

Több alkalommal nyílt lehetőség egyes tagoknak, könyvtári szoftverek tanulmányozására: Bécsben a DABIS rendszert, Nyíregyházán pedig az SR-LIB helyismereti állomány analitikus feltárását ismerhették meg a kollégák.

Az egyesület több külföldi meghívásnak is eleget tett, az Osztrák Nyilvános Könyvtárak (BVÖ) konferenciáin, az Alpok-Adria könyvtári szakértői csoport ülésein és a Burgenlandi Nyilvános Könyvtárak Szövetségének ülésein vettek részt a kollégák. Mezei György kezdeményezésére Győrött rendezték meg az Alpok-Adria régió folyóirat-szerkesztőinek találkozóját, a szervezésben a KKKE is részt vett.

Az egyesület szerepet vállalt az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének soproni országos tanácskozásának megszervezésében. Kedves gesztus volt 1997-ben a Sallai Társasággal közösen a kerek születésnapot ünneplő nyugdíjas kollégák köszöntése. A köszöntöttek: Mezei György, Mónus Imre, Mészáros Józsefné és Mészáros Antal – mindegyikőjük jelentős szerepet vállalt az MKE Győr-Sopron megyei Szervezete illetve a KKKE életében.

1998 novemberében rendezte meg a KKKE közgyűlését, a négy éves ciklust lezáró beszámolója végén Mezei György lemondott elnöki tisztéről és kijelentette, hogy nem kíván a vezetőségben szerepet vállalni. A tagság úgy döntött, hogy munkája elismeréséül, az önálló egyesület létrehozása érdekében tett erőfeszítések elismeréséül Mezei Györgyöt tiszteletbeli elnöknek választotta.[13]

A tisztújító közgyűlés dr. Szabó Imrénét választotta meg elnöknek, az új vezetőség Szabó Juditot bízta meg a titkári teendők elvégzésére.

A tagság számát közel azonos szinten sikerült megtartani az ezredfordulóra is, a testületi tagok száma hétre emelkedett. Az egyesület egyik célkitűzése ebben az időszakban a nyitás volt a szakma szélesebb köré felé. A tagok nagy része ugyanis a nagyobb (megyei, városi) közművelődési könyvtárak, felsőoktatási intézmények könyvtárosaiból állt, a vezetőség szerette volna bekapcsolni a szakma vérkeringésébe az egyszemélyes könyvtárak könyvtárosait is, tehát az iskolai könyvtárak és a községi könyvtárak felé fordulva, több nekik szóló szakmai továbbképzés szervezett. [14]

A továbbképzések másik részén az új könyvtári tendenciák megismertetését tartotta fontosnak a vezetőség, ennek szellemében hangzottak el előadások a szerzői jogról, a könyvtári szakértők tapasztalatairól, a könyvtári szakfelügyeleti rendszer újdonságairól. Magas színvonalú szakmai munkát támogató gyakorlatorientált továbbképzésekre is sor került: 2x1 napos könyvtári marketing és kommunikációs tréning, szintén 2x1 napos továbbképzésen a tezauruszok, Köztaurusz használatának gyakorlati kérdéseit tekinthették át a résztvevők és 3x1 napos tanfolyammal egybekötött tréningen foglalkozhattak a könyvtárosok a minőségmenedzsment aktuális kérdéseivel és a TQM-technikákkal. A továbbképzéseken minden alkalommal szlovákiai magyar kollégák is részt vettek. A KKKE minden évben bekapcsolódott az októberi könyvtári hét rendezvényeinek szervezésébe is.[15]

A nemzetközi tapasztalatcserék során lehetősége volt a tagoknak három napot eltölteni Szlovákiában (ahol a kassai városi könyvtár és a jászói premontrei rend könyvtárát nézték meg), a Frankfurti Könyvvásáron részt venni, egyhetes tanulmányutat eltölteni Párizsban, útközben Koblenzben a városi könyvtár megtekintésére is sor került. A párizsi nevezetességek mellett a Nemzeti Könyvtár szakmai munkájával ismerkedhettek a kollégák. Ötnapos horvátországi kirándulás során meglátogatták a zágrábi egyetemi könyvtárat, Zadarban pedig a városi könyvtárat. Prágában négy napot töltöttek el, a nemzeti könyvtárban jártak a résztvevők.

Hazai tanulmányi kirándulásokat szervezett a vezetőség az Országgyűlési Könyvtárba, a kibővített Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, az új gödöllői Juhász Gyula Városi Könyvtárba.

Az osztrák könyvtáros szervezettekkel továbbra is jó kapcsolatot tartott az egyesület, képviseltette magát a KKKE a BVÖ kongresszusán és közgyűlésén és a Burgenlandi Könyvtárosok Szövetsége ülésein.[16]

A 2002. december 3-án megtartott beszámoló és vezetőségválasztó közgyűlésen újraválasztotta a tagság dr. Szabó Imrénét, illetve a vezetőségi tagokat is.

A következő négy év hasonlóan tartalmas programkínálattal várta a tagokat. A taglétszám növelése nem sikerült maradéktalanul, de a tagság létszámát sikerült 100 fő körül megtartani, a létszám a tapasztalatok szerint függ a könyvtárosok anyagi lehetőségeitől. Az MKE többször módosította a tagdíjak rendszerét a sávos jövedelmi kategóriák szerinti tagdíj nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket, ezért volt szükség 2006-ban tagdíjreformra, amit részben a KKKE is követett, viszont a második regisztrációs tagdíjakat nem az egyesületnek kellett beszednie, ezzel jelentős adminisztrációs teendőktől mentesítette a vezetőséget.

A szakmai továbbképzések tematikájának kialakításában ismét igyekeztek az újdonságokhoz igazodni, az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz kapcsolódóan a unió és a könyvtár témáját hozták közelebb az előadók a helyi könyvtárosokhoz, egy másik fontos téma a fogyatékkal élők lehetőségei a könyvtárban és a számukra való követelmények biztosítása volt. A Publica Magyar Könyvtári Körrel és a megyei könyvtárral közösen rendezték meg a Tradíció és világháló című kétnapos konferenciát, amely a digitalizálás kérdését járta körül, annak technikai követelményeiről és szolgáltatásának módjáról. A konferenciához kapcsolódóan 3 napos szlovákiai tanulmányúton vehettek részt a könyvtáros kollégák.

A témákban való elmélyülés miatt egyre több esetben szervezett az egyesület többször egy napos továbbképzést, így lehetőség volt az adott téma több szempontú feldolgozására, ilyen jellegű volt a „Könyvtárak és térségek kapcsolatrendszere” 3x1 napos képzés, a marketing-kommunikáció és PR ismereteket nyújtó „A könyvtár és kapcsolatai” c. továbbképzés is.[17]

A szakmai továbbképzések egy részén a sikeres pályázatoknak köszönhetően és a korábbi hagyományokhoz híven határon túli (szlovákiai) magyar kollégáknak is lehetőségük volt részt venni.

Hazai könyvtárlátogatásokat szervezett az egyesület: budapesti Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központba, a BME OMIKK-ba; Szegedre az új egyetemi könyvtárba, Kaposvárra.

Külföldi tapasztalatszerzésre volt lehetősége a tagoknak: Olaszországban és Szicíliában, Lengyelországban – Krakkóban és Varsóban, Németországban – Berlin, Drezda, Pillnitz, Potsdam városokban, Toszkánában és a Vajdaságban, ahol új kapcsolatot tudott kialakítani az egyesület a határon túli magyar könyvtárosokkal.

Az MKE új alapszabály módosító bizottságába a KKKE dr. Horváth Sándor Domonkost, a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár igazgatóját delegálta, aki jogi szaktudásával oroszlánrészt vállalt az új alapszabály létrehozásában.[18]

Az egyesület a civil társadalom felé is nyitott, Győr város által kiadott Civil Paletta című kiadványban rövid tájékoztatást adhatott a működéséről. 2005 óta az Interneten is elérhető az egyesület a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár honlapjáról a www.kkmk.hu/kkke címen.

A 2006. év végén megtartott beszámoló és tisztújító közgyűlésen dr. Szabó Imréné elnökségről és a 16 éves vezetőségi munkájától is elköszönt. Az új elnök Szabó Judit lett, a vezetőségbe két új tag került, titkár pedig Ferenczi Vera lett.

Az új vezetőség új kommunikációs lehetőségeket kihasználva levelezőlistát hozott létre a fontos kérdések megvitatására, amely levelezőlistát a tagok számára is nyilvánossá kívánja tenni. A tagság létszáma kissé megcsappant 100 fő alá csökkent, a vezetőség igyekszik azonban az igényes programokkal visszacsábítani a kollégákat.

Nemzetközi kapcsolatok tekintetében a szlovákiai könyvtárosokkal kialakított munkakapcsolat nagyon jól működik. A határon túli könyvtárosok közül a vajdasági kollégákat látta vendégül az egyesület, akik 3 napos program keretében ismerkedhettek meg megyénkkel. Az évek óta stagnáló burgenlandi kapcsolatot is igyekezett a vezetőség újra elevenné tenni, szakmai kirándulás formájában újra lehetőség volt az ottani kollégákkal találkozni.

Kikapcsolódással egybekötött tanulmányi kirándulásokat ezúttal Szlovéniába és Erdélybe 5-5 napra, illetve egy napos szakmai utat szervezett az elnökség a Pozsonyi Egyetemi Könyvtárba.

Az egyik legsikeresebb program a pannonhalmi szakmai kirándulás volt, az utóbbi években nagyon sok helyen jártak a helyi könyvtárosok, viszont a szűkebb pátria kimaradt, emiatt tartotta a vezetőség fontosnak, hogy közvetlen környezetükben is szerezzenek tapasztalatokat a kollégák.

Az MKE rendezvénysorozatát a „Versenyképes ország - versenyképes könyvtárossal” a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtárral együtt fogadta az egyesület.

A szakmai továbbképzések témái az alábbiak voltak: Az információszolgáltatás új kihívásai, megváltozott követelményei; A tartalmi feltárás természetes nyelvi eszközei; Internetes tájékoztatás és kommunikáció; Olvasás - Irodalom – Információ.

Két napos képzés keretében ezekkel a témákkal foglalkozhattak a kollégák: Kulturális vidékfejlesztés és a könyvtár; Változó szerepek, új lehetőségek; Könyvtári minőség.[19]

A Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete az utóbbi lassan 20 évben az igényes szakmai munka elkötelezett híveként próbálja a helyi könyvtárosok közösségét és szakmai munkáját támogatni. A színes egyesületi életről a kronológiában részletesebben olvashatnak az érdeklődök.

Az MKE történetét feldolgozó kötet, melyhez az egyesület története készült 2009-es évvel zárult, az azóta eltelt hat év részletes krónikáját a kronológia tartalmazza. Az eltelt években az egyesület kiegyensúlyozottan működött/működik, bár sok változást élt meg.

Egyrészt a jogszabályváltozások miatt. 2012-ben életbe lépett civil szervezetek működését szabályozó törvény (2011. évi CLXXV. törvény), majd az új Polgári Törvénykönyv, emiatt többször kellett az Alapszabályt módosítani. Az éves tevékenységről évente be kell számolni, így a szakmai rendezvények, kirándulások mellett, 2012 óta minden évben tartottunk beszámoló közgyűlést.

Másrészt két tisztújítás is volt az eltelt időszakban 2010-ben és 2014-ben. 2010-ben Szabó Judit maradt az elnök, az elnökség tagjai közül Ferenczi Vera és Orbánné Kalmár Judit már nem indultak, helyettük Mennyeiné Várszegi Judit és Winkler Csabáné kerültek az elnökségbe, valamint Gyurics Zoltánné, Ormosi Anikó és Sándor Viktória továbbra is bizalmat kaptak a tagságtól. A vezetőség Winkler Csabánét választotta meg egyesület titkárává. Az ellenőrző bizottság elnöke Berente Erika, a tagok Ludvigné Üveges Judit és Nagy Mária lettek.[20] A következő választásra 2014-ben került sor, Szabó Judit elnök 20 év elnökségi ezen belül 8 év elnöki munka után leköszönt. A közgyűlés elnökké dr. Sándor Viktóriát, elnökségi tagokká dr. Horváth Józsefet, Magdics Erikát, Mennyeiné Várszegi Juditot, Polczer Adélt és Tóth Zsófiát választotta meg. Az ellenőrző bizottság elnöke Berente Erika maradt, az EB tagja Nagy Mária és Szabó Lívia lettek.[21]

A KKKE taglétszáma ebben az időszakban 74 és 100 fő között mozgott, 2012 évet követően 90 fő körül állandósult, sokakat motivált az MKE tagsággal járó múzeumi kedvezmény is. A testületi tagok száma 3 és 6 intézmény között változott, az egyes intézményi lehetőségektől függően vállalták a könyvtárak a tagságot.

Évente két alkalommal – tavasszal és az őszi könyvtári héten – szakmai rendezvényeken, továbbképzéseken bővíthették tudásukat a kollégák. A rendezvények témáinak kiválasztásakor a vezetőség igyekezett szem előtt tartani, hogy a napi gyakorlatban hasznosítható, aktuális kérdéseket járjanak körül. A feldolgozott témák: olvasóvá nevelés; a könyvtáros szerepek változása; a könyvtárakat érintő kihívások, új feladatok feldolgozása – könyvtár, mint közösségi tér; könyvtárak a virtuális térben, a közösségi oldalakon; a KSZR koncepciója elmélet és gyakorlat bemutatása; az elektronikus dokumentumok felhasználási lehetőségei, adatbázisok. Regionális konferenciát szentelt a szervezet e-könyvtár, e-könyv, e-kommunikáció témakörben. Az iskolai közösségi szolgálat könyvtári lehetőségeit, valamint a családfakutatás XXI. századi forrásaival is megismerkedhettek a kollégák. Szakmai nap keretében mutatkoztak be a megye felsőoktatási intézményeinek könyvtárai a Széchenyi István Egyetem új egyetemi könyvtári épületében. Az egyetemi könyvtárral közösen két szakmai napi rendezvényt bonyolított le az egyesült, ezek a tanácskozások új lehetőséget nyújtottak egymás szakmai munkájának és körülményeinek megismeréséhez, a tapasztalatok megosztásához. 2014-től pedig a Győri Könyvszalon könyvszakmai konferenciája szervezésében is részt vállalt az egyesület. [22]

A határon túli magyar kollégákkal is tartja a kapcsolatot az egyesület, rendezvényeink nagyobb részére meghívtuk szlovákiai kollégákat, akik részesei lehettek a szakmai tapasztalatcseréknek. 2011 novemberében az egyesület fogadta a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjait Győrben. A kollégák megtekintették a megyei könyvtárat, majd dr. Horváth József kalauzolásával vezetésével városnéző sétát tettek.

Az MKE-vel való együttműködés is töretlen volt, az országos szervezet munkáját javaslatokkal, véleményekkel támogatta a szervezet. A tagok rendszeresen részt vettek az MKE rendezvényin – Könyvfesztiválon, továbbképzéseken, vándorgyűléseken (a részvételhez anyagilag is hozzájárult az egyesület). 2012-ben Győrben rendezték a könyvtárosok hagyományos éves vándorgyűlését, főhelyszín a Széchenyi István Egyetem volt. A szervezők között a KKKE is szerepet vállalt, a téma: Stabilitás – Innováció – Inspiráció: könyvtárak a változó környezetben. A konferenciára 617 fő regisztrált, 22 kiállító volt jelen, főtámogató az NKA volt, emellett 17 támogató segítette a rendezvény létrejöttét. A négy napos vándorgyűlésen 10 szekción belül 75 előadás hangzott el, melyből 13-at helyi, megyebeli kolléga tartott, számos szabadidős és kulturális program színesítette a szakmai programok sorát. [23]

A 2012-ben megrendezett országos könyvtárügyi konferencián is képviseltette magát az egyesület – 5 főt delegálhatott további 2 fő meghívottként volt jelen. A konferencia témája az országos könyvtári stratégiai terv előkészítése, megalapozása volt, továbbá kiemelt könyvtárügyi kérdéseket vitattak meg a részvevők.

2014-ben a könyvtárosok vándorgyűlését ismét Győr-Moson-Sopron megyében tartották Sopronban, ezúttal a Nyugat-magyarországi Egyetem Egyetemi Könyvtára rendezte és adta a helyszínt, a téma: Intelligens szolgáltatás, a szolgáltatások intelligenciája. Az egyesület tagjai szép számban vettek részt a rendezvényen.

Az elmúlt hat évben egyesületi kirándulások során számos helyre eljuthattak a kollégák. Belföldön elsősorban az új vagy megújult könyvtárak meglátogatása volt a cél – pl. Szombathely – Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának Könyvtára, Pécs – Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Budapest – Országgyűlési Könyvtár, de a Dunántúl északi részének több városában különböző típusú könyvtárában tehettek látogatást a kollégák Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem Egyetemi Könyvtára – Selmeci Műemlékkönyvtár, Zirc – Ciszterci Műemlékkönyvtár, Balatonfüred – Városi Könyvtár, Mór – Radó Antal Városi Könyvtár.

A nemzetközi tapasztalatcserére is minden évben volt lehetőség szakmai kirándulások keretében, jártak a tagok Felvidéken – igaz itt magyarországi helyszíneket is megnéztek, az útvonal: Miskolc, Kassa, Krasznahorka, Rozsnyó, Betlér, Aggtelek – ennek keretében a Miskolcon volt lehetőség a Selmeci Műemlékkönyvtár ezen gyűjteményének megtekintésére. A salzkammerguti tóvidéket körüljáró kirándulás során Admontban a XI. században alapított bencés kolostor 160 ezer kötetes könyvtárát, az Észak-olaszországi Garda-tó és környéke kirándulás során a cremonai városi könyvtárát látogatták meg a kollégák. A Csehország gyöngyszemei címen meghirdetett kirándulás során a plzeni városi könyvtárban első magyarországi könyvtáros csoportként tájékozódhattak a kollégák az ottani szakmai munkáról, Horvátországban pedig a rijekai könyvtárat látogatták meg a kiránduláson résztvevők.

2013 nyarán életének 86. évében elhunyt Mezei György a KKKE alapító elnöke, nyugalmazott könyvtárigazgató. Búcsúztatására augusztus 6-án a győri Szentlélek-templom altemplomában került sor.[24]

Az elmúlt 25 év munkájára visszatekintve a KKKE igyekezett összefogni a megyében dolgozó könyvtárosok közösségét, igyekezett reagált a szakmai kihívásokra, szakmai rendezvényeken, konferenciákon lehetőséget nyújtott az éppen aktuális kérdések megvitatására. Szakmai kirándulások keretében pedig hazai és nemzetközi tapasztalatcserék biztosították a kollégák tudásának bővítését. Ezen hagyományok folytatását tűzte ki célul a 2014-ben megválasztott vezetőség, az elmúlt egyéves munka is ennek fényében folytatódott.



[1] Jegyzőkönyv a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Győr-Sopron megyei Szervezete alakuló üléséről 1978. (KKKE irattára)

[2] A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Győr-Sopron megyei Szervezetének 1979-80. évi munkájáról. In.: Kisalföldi Könyvtáros, 1981. 1. sz. p. 10-11.

[3] Elnöki beszámoló 1981. (kézirat) (KKKE irattára)

[4] Jelentés a MKE Győr-Sopron megyei szervezete 1983-1984. évi tevékenységéről (KKKE irattára)

[5] A könyvtárosegyesület XV. vándorgyűlése. In. Könyvtáros, 1983. 12. sz. 703. p.

[6] Beszámoló jelentés a MKE Győr-Sopron megyei Szervezete 1983-1986. évi tevékenységéről. In. Kisalföldi Könyvtáros, 1986. 2.sz. 65. p.

[7] Beszámoló a MKE Győr-Moson-Sopron megyei szervezete 1987-1990. évi tevékenységéről. In. Kisalföldi Könyvtáros, 1990. 1. sz. 78. p.

[8] Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete Alapszabály (1990) (KKKE Irattára)

[9] Mezei György: Egy független vidéki egyesület munkája : egységben az erő. In. Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1993. 3. sz. 36. p.

[10] Együttműködési megállapodás (374/2006. KKKE Irattára)

[11] Mezei György: Beszámoló a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesületének tevékenységéről. In. Kisalföldi Könyvtáros, 1994. 2. sz. p. 53-54.

[12] Magyar Könyvtárügyért Alapítvány alapító okirata

[13] Beszámoló jelentés a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete 1999-2000. évi tevékenységéről. In. Kisalföldi Könyvtáros, 2000. 2. sz. 71. p.

[14] Beszámoló jelentés a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete 1999-2000. évi tevékenységéről. In. Kisalföldi Könyvtáros, 2000. 2. sz. p. 72-73.

[15] Beszámoló jelentés a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete 2001-2002. évi tevékenységéről p. 4-5. (M 2/03. KKKE Irattára)

[16] Beszámoló jelentés a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete 2001-2002. évi tevékenységéről 7. p. (M 2/03. KKKE Irattára)

[17] Beszámoló jelentés a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete (KKKE) 2005-2006. évi tevékenységéről M (1/07. KKKE Irattára)

[18] U.o.

[19] Beszámoló jelentés a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete (KKKE) 2007-2008. évi tevékenységéről. In. http://www.kkmk.hu/kkke/?lap=beszam (2010. 02. 22.)

[20] Beszámoló jelentés a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete (KKKE) 2011. évi tevékenységéről. In. http://kkke.gyorikonyvtar.hu/?lap=beszam2011 (2015. 11. 19.)

[21] Beszámoló jelentés a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete 2014. évi tevékenységéről. In. http://kkke.gyorikonyvtar.hu/pdf/beszam2014.pdf (2015. 11. 30.)

[22] Szabó Judit 2011-2014 közötti elnöki tevékenységet összefoglaló beszámolója – elhangzott a KKKE 2014. december 9-én tartott tisztújító közgyűlésén.

[23] Beszámoló jelentés a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete (KKKE) 2012. évi tevékenységéről. In. http://kkke.gyorikonyvtar.hu/?lap=beszam2012 (2015. 11. 30.)

[24] Szabó Judit: Mezei György (1917-2013).= Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2013. 9. sz. 56-58. p.

© 2005-2017 Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete, Győr