Az egyesület és céljai

1. §

(1) Az egyesület neve: Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete.

(2) Az egyesület székhelye: 9021 Győr, Baross G. u. 4.

(3) Az egyesület jogi személy, amelynek önkormányzata és nyilvántartott tagsága van.

(4) Az egyesület pecsétje köralakú: Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete, Győr, 1990. felirattal.

2. §

(1) Az egyesület célja, hogy
a) részt vegyen a helyi és országos könyvtári politika alakításában, az erre vonatkozó döntések előkészítésében és végrehajtásában,
b) bővítse tagjainak szakmai és általános ismereteit,
c) erősítse a tagok hivatástudatát,
d) képviselje és védje a könyvtárosok és könyvtárak érdekeit helyi és országos szinten
e) kapcsolatokat építsen ki és ápoljon Győr-Moson-Sopron megye, a városok és községek testvérmegyei, testvérvárosi és községi hasonló jellegű intézményeivel.

(2) A fenti célok megvalósítására az egyesület előadásokat, rendezvényeket, vitaüléseket szervez, bekapcsolódik a szakmai tanfolyamok rendezésébe, segíti a tagok foglalkoztatási gondjainak megoldását, továbbá egyéb, a célok megvalósítása érdekében szükséges tevékenységet fejt ki.

(3) Az egyesület a fenti célok megvalósítása érdekében időszakos jelleggel vállalkozási tevékenységet is folytathat (társasutazási rendezvény, önköltséges tanfolyam szervezése, kiadói tevékenység stb.) a hatályos jogszabályok szerint. Az egyesület tagsága

3.§

(1) Az egyesület tagja lehet minden természetes személy, aki a célokat elfogadja és azok megvalósításában tevékenyen részt vállal – egyéni tag és kedvezményes egyéni tag. Kedvezményes egyéni tag lehet, aki diák, nyugdíjas, vagy aki a gyermek gondozása, ápolása céljából szülési szabadságon vagy fizetés nélküli szabadságon van. Megállapodás alapján kedvezményes egyéni tag lehet továbbá más civil szervezet tagja is.

(2) Az egyesületnek jogi személyek (testületek, intézmények, más egyesületek stb.) is tagjai lehetnek – testületi tag.

(3) A tagság akkor keletkezik, ha a jelentkező természetes vagy jogi személy írásban jelzett belépési szándékát az egyesület elfogadja, és őt tagként az alapszabály szerint nyilvántartásba veszi.

(4) A tagság megszűnik
a) a természetes személy tag halála vagy a testületi tag jogutód nélküli megszűnése,
b) a tag írásban bejelentett kilépése,
c) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondása,
d) tag nyilvántartásból való törlésével,
e) a tag kizárása esetén.

(5) Felmondással szűnik meg annak a tagnak a tagsági viszonya, aki nem felel meg az alapszabályban meghatározott tagsági feltételeknek. Az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület Közgyűlése dönt.

(6) Nyilvántartásból való törléssel szűnik meg a jogviszony az elnökség javaslatára olyan esetben, amikor a tag tagdíjfizetési kötelezettségének egy éven át írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor törölhető, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a törlésre történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

(7) A tag kizárásáról a közgyűlés határozatával dönt. A tagkizárást az ok megjelölésével bármely tag kezdeményezheti, kizárási oknak minősül különösen, ha a tag az egyesület alapszabályában foglaltakat megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amellyel az egyesület célját, működését súlyosan veszélyezteti. A tag kizárására irányuló napirendi pontot a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok szerint a taggal írásban előzetesen közölni kell. A tag kizárását tárgyaló közgyűlésen a tagnak lehetőséget kell biztosítani a védekezésre, a kizárással szembeni érvei közgyűlés előtt történő előadására. A kizárt tag részére a kizárásról rendelkező határozatot postai úton kézbesíteni kell. A kizárt tag a közgyűlés határozatát – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.

4. §

(1) Az egyéni tag jogai:

a) szavazati joggal rendelkezik az egyesület közgyűlésén, a tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja; a képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni,

b) választható az egyesület bármely tisztségére,

c) javaslattételi és kezdeményezési joga van az egyesülettel összefüggő ügyekben,

d) tájékoztatást kaphat az egyesület tevékenységéről,

e) az egyesület rendezvényein, konferenciáin, előadásain való részvételnél előnyben részesül,

f) részesülhet az egyéni tagok részére juttatható kedvezményekben.

(2) Az egyéni tag kötelességei:
a) betartja az alapszabály rendelkezéseit és közreműködik az abban foglaltak megvalósításában,
b) tagsági díját határidőben megfizeti,
c) munkaterületén ismerteti és népszerűsíti az egyesület célkitűzéseit, részt vesz a tagok szervezésében.

(3) A kedvezményes egyéni tag és a megállapodás alapján kedvezményes egyéni tag jogai megegyeznek az egyéni tag jogaival.

(4) A kedvezményes egyéni tag kötelességei:
a) betartja az alapszabály rendelkezéseit és közreműködik az abban foglaltak megvalósításában,
b) rá vonatkozó tagsági díját határidőben megfizeti,
c) részt vesz a tagok szervezésében.

(5) A megállapodás alapján kedvezményes egyéni tag kötelességei:
a) betartja az alapszabály rendelkezéseit és közreműködik az abban foglaltak megvalósításában,
b) rá vonatkozó tagsági díját határidőben megfizeti – a tagsági díja a mindenkori egyéni tagdíj 50%-a,
c) munkaterületén ismerteti és népszerűsíti az egyesület célkitűzéseit, részt vesz a tagok szervezésében.

(6) A testületi tag jogai:
a) a közgyűlésen képviselője útján javaslatokat tehet, kezdeményezhet az egyesületet érintő kérdésekben,
b) szavazati jogot gyakorol képviselője útján a közgyűlésen,
c) részesülhet a testületi tagoknak juttatható kedvezményekben,
d) tájékoztatást kaphat az egyesület tevékenységéről.

(7) A testületi tagok kötelezettségei értelemszerűen megegyeznek az egyéni tagok 4. § (2) bekezdésében felsorolt kötelességeivel.

Az egyesület legfelsőbb szerve

5. §

(1) Az egyesület legfelsőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

(2) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

(3) A közgyűlés az ülését az egyesület székhelyén, elektronikus úton vagy ülés tartása nélkül tartja.

(4) A közgyűlést az elnökség hívja össze meghívó küldésével. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(5) A közgyűlés elektronikus úton is megtartható. A használt elektronikus hírközlő eszköz videotelefon, illetve internetes kapcsolattal, kamerával és mikrofonnal rendelkező számítógép lehet. Számítógépes csatlakozás esetén a használt informatikai alkalmazás Skype, Microsoft Teams, Google Meet, Zoom, továbbá egyéb, a kép és a hang egyidejű közvetítését, illetve a tagok korlátozásmentes, valós idejű kommunikációját egyszerre biztosító alkalmazás lehet. Lehetőség van arra, hogy a személyes jelenléttel lebonyolítandó közgyűlésen a tagok ezen a módon jelenjenek meg, és arra is, hogy a közgyűlést teljes egészében elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával tartsák meg. Erre a meghívóban ki kell térni, azzal, hogy e mód nem alkalmazható a tagok bármelyikének hátrányára, és az adott eszközzel nem rendelkező tag jelenlétét kérésére az ülés alatt a közgyűlés helyén biztosítani kell. Az elektronikus úton megtartott közgyűlésre, a közgyűlés megtartására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. A tagok azonosítása a rendszerbe történő bejelentkezés során történik. Titkos szavazást igénylő kérdések elektronikus úton megtartott közgyűlésen csak akkor tárgyalhatók, ha a titkos szavazás lebonyolításának a technikai feltételei biztosítottak.

(6) A közgyűlés jogosult ülés tartása nélkül is határozatot hozni. Ebben az esetben az egyesület elnöke köteles a határozat tervezetét, valamint az ennek alapjául szolgáló adatokat, szükséges információkat tartalmazó előterjesztés mellékletével a tagok részére postai vagy elektronikus úton megküldeni. A tagoknak a tervezet kézhezvételétől számított tizenöt napos határidő áll rendelkezésre, hogy szavazatukat az egyesület elnöksége részére megküldjék. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az egyesület elnöksége részére, amennyi a közgyűlés a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

(7) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

(8) Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

(9) Rendkívüli közgyűlést hívhat össze az elnökség a napirend előzetes közlésével, saját elhatározásából, valamint akkor, ha azt a tagok legalább 20%-a – az ok és a cél megjelölésével – kéri. Rendkívüli közgyűlés összehívását az ellenőrző bizottság is indítványozhatja.

(10) Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

(11) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály elfogadása, módosítása,
b) az elnökség, az ellenőrző bizottság megválasztása,
c) az egyesületi tevékenység fő irányainak meghatározása,
d) a tagdíj megállapítása, a gazdálkodás irányelveinek meghatározása,
e) dönt a tag kizárásáról,
f) az elnökség, az ellenőrző bizottság beszámoló jelentésének elfogadása, a felmentvény megadása,
g) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
h) döntés mindazon ügyekben, amelyeket az alapszabály vagy az ügyviteli szabályzat a közgyűlés hatáskörébe utalt.

(12) A közgyűlésen megjelent tagokat és a testületi tag képviselőjét 1 szavazati jog illeti meg. A négyévenként vezetőségválasztó közgyűlés előkészítését (jelölés, választási bizottság) a szervezeti és ügyviteli szabályzatban kell meghatározni.

(13) A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

(14) Arra az esetre, ha a közgyűlés nem határozatképes, azt az eredeti meghívóban meghirdetett, legkésőbb az eredeti időponttól számított harminc napon belüli időpontra, változatlan napirenddel ismét össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés, ha erről a tagságot a meghívóban már előre tájékoztatták, a megjelentek számától függetlenül határozatképes az eredeti tárgysorozat szerinti kérdésekben, kivéve a minősített szavazást igénylő ügyeket.

(15) A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős – vezetőség választás esetén négy fős – szavazatszámláló bizottságot.

(16) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

(17) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(18) A közgyűlés döntését – az alapszabályban meghatározott kivétellel – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. A jelenlévők háromnegyedének szavazata szükséges azonban az alapszabály elfogadására és módosítására. Az egyesület céljának módosításához, valamint az egyesület megszűnésének, más egyesülettel való egyesülésének, kimondására vonatkozó javaslatok elfogadásához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges.

(19) A közgyűlés az egyesület elnökségét (külön az elnököt) és ellenőrző bizottságát (külön az elnököt) titkos szavazással választja meg.

(20) Az egyesület elnöki és az ellenőrző bizottság elnöki tisztségét a tag egymás után csak két választási időszakban töltheti be.

(21) A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Az elnökség, tisztségviselők, bizottságok

6. §

(1) A két közgyűlés között az egyesület képviseleti és vezető szerve az elnökség.

(2) Az elnökségnek 6 fő, a közgyűlés által 4 évre választott tagja van, köztük az egyesület elnöke. Az elnökség a közgyűlés útmutatásai és irányelvei szerint végzi munkáját.

(3) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(4) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az,
a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
b) aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61. § (2) bek. i) pont).
c) akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

(6) Az elnökség szükség szerint, de legalább évente háromszor tart ülést.

(7) Az elnökség határozatképes, ha az ülésen legalább 4 fő jelen van.

(8) Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A kisebbségi véleményt kívánság szerint a legközelebbi közgyűlés napirendjére megvitatásra ki kell tűzni.

(9) Az elnökség ülésén - tanácskozási joggal - részt vesz az ellenőrző bizottság elnöke vagy általa kijelölt tagja. Meghívás alapján az ülésen tanácskozási joggal más személyek is részt vehetnek.

(10) Az elnökség feladata, hogy
a) gondoskodjék a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról és az ott elfogadott irányelvek megvalósításáról,
b) elkészítse az egyesület éves jelentését,
c) összeállítsa az éves költségvetést és beszámoljon annak teljesítéséről,
d) javaslatot tegyen a helyi és országos kitüntetésekre, és megyei szinten részt vegyen a felterjesztett javaslatok elbírálásában,
e) véleményt nyilvánítson a külföldi tanulmányutakon részt vevők, valamint az ösztöndíjasok személyével kapcsolatban,
f) állást foglaljon és intézkedjen a tagok által előterjesztett ügyekben, valamint az ellenőrző bizottság indítványai ügyében,
g) ellássa az illetékes szerveknél (önkormányzati szervek, országos szervek) a könyvtárosok és a könyvtárak szakmai érdekvédelmét,
h) kapcsolatot tartson fenn más szervekkel és intézményekkel,
i) bizottságokat hozzon létre eseti feladatok megoldására,
j) állást foglaljon, illetve döntsön minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály, illetve a közgyűlés a hatáskörébe utalt,
k) döntsön a tagsági jogviszony keletkezéséről,
l) tagdíj elmaradása esetén a tag kizárásának a kezdeményezése,
m) elfogadja az egyesület szervezeti és működési szabályzatát, egyéb - nem a közgyűlés hatáskörébe tartozó - szabályzatokat.

7. §

(1) Az elnökség tevékenységét az egyesület elnöke irányítja.

(2) Az elnök képviseli az egyesületet a bíróság és a hatóságok előtt, valamint a más szervezetekkel fenntartott kapcsolatokban. Az elnök képviseleti jogát - az elnökséggel egyetértésben - meghatározott időre vagy feladatra, az elnökség más tagjára, illetve az egyesület bármely tagjára átruházhatja.

(3) Az elnök képviseleti jogkörében a közgyűlés iránymutatása szerint kell eljárnia. Saját hatáskörben tett intézkedéseiről az elnökség ülésén beszámolni köteles.

(4) A titkár feladata az egyesület nyilvántartásainak megszervezése. Feladata továbbá, hogy az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet vezessen, amelyben a határozatok megfogalmazást nyernek.

(5) Az elnökség a többi feladatot (gazdálkodás, tagszervezés, rendezvények stb.) saját hatáskörben osztja fel.

(6) Az egyesület tisztségviselői: az elnök, a titkár, az elnökség tagjai.

Az ellenőrző bizottság

8. §

(1) Az egyesület és az elnökség alapszabály és ügyrend szerinti működését az ellenőrző bizottság ellenőrzi.

(2) Az ellenőrző bizottságnak három fő, a közgyűlés által négy évre választott tagja van, köztük a bizottság elnöke. Az ellenőrző bizottság saját maga állapítja meg működési rendjét.



(3) Az ellenőrző bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.

(4) Az ellenőrző bizottság a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Működéséről és észrevételeiről beszámolót készít, amelyet a közgyűlés elé terjeszt jóváhagyásra. Indokolt esetben, az ok megjelölésével az elnökségnél rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti.

Az egyesület gazdálkodása

9. §

(1) Az egyesület bevételi forrásai:
a) az egyéni és testületi tagok által fizetett tagdíj,
b) jogi és magánszemélyek közérdekű célra tett felajánlásai,
c) az állami és önkormányzati költségvetés által adott rendszeres vagy eseti (cél-jellegű) támogatás,
d) gazdasági tevékenységből származó jövedelem,
e) pályázati tevékenységből származó támogatás.

(2) A tagok által fizetendő tagdíj mértéke egyéni tagok számára 3000,- Ft, megállapodás alapján kedvezményes tagoknak - az egyéni tagok számára megállapított tagdíj mértékének 50%-a – 1500,- Ft, a kedvezményes egyéni tagoknak 1000,- Ft, testületi tagok esetében 10000,- Ft. A tagdíjat minden év február 20. napjáig kötelező teljesíteni az egyesület házipénztárába való befizetéssel vagy az egyesület bankszámlájára való átutalással.

(3) Az egyesület gazdálkodásának irányelveit a közgyűlés határozza meg.

(4) Az éves költségvetési előirányzat összeállítását, a gazdálkodás folyamatos vitelét az elnökség végzi, az ellenőrző bizottság felügyelete mellett.

(5) Az egyesület tartozásáért saját vagyonával felel. Tagjai csak az éves tagdíjuk mértékéig felelősek.

(6) Az egyesület pénzeszközeit pénzintézeti szervnél számlán kell elhelyezni. A számla feletti az elnök önállóan rendelkezik, akadályoztatása esetén eseti meghatalmazással a titkár járhat el.

(7) Az egyesület gazdálkodását a hatályban lévő jogszabályok szerint kell végezni.

Az egyesület megszűnése

10. §

(1) Az egyesület megszűnik más egyesülettel való egyesülés vagy szétválás esetén.

(2) Az egyesület jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik ha,
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

(3) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

(4) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. Záró rendelkezések

11. §

(1) Az egyesület – együttműködési szerződés által meghatározott keretek között és módon – részt vállal a Magyar Könyvtárosok Egyesületének tevékenységében.

(2) Az alapszabályban nem szereplő kérdésekben a PTK-ban, illetve a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben foglaltak az irányadók.

Győr, 2022. május 3.

Az alapszabály jóváhagyása az 1990. évi december 4-én tartott közgyűlésen megtörtént.

Az alapszabály módosításokkal elfogadott egységes szerkezetű szövegét a 2022. május 3-ai közgyűlés jóváhagyta.

Záradék:
Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2022. május 3-án tartott közgyűlésen elfogadott módosítások alapján hatályos tartalomnak.

Dr. Sándor Viktória elnök s.k.